A kínai geomantia eredete a múlt homályába vész. Talán a világ egyik legősibb kultúrhagyományáról van szó, amelynek írott emlékei is több ezer évesek. Filozófiai alapját a taoizmus, a yin és yang kettősségének elmélete, a csí-áramlás törvényszerűségeinek megfigyelése, az öt elem tana és a Ji csing képezi. A szabályok évezredeken keresztül apáról fiúra öröklődtek, a hagyományos feng shui-iskola esetében ez ma is így van. A mesterek féltékenyen őrzik titkaikat (hiszen a megélhetésük függ tőle). Gyakran legfeljebb a feng shui titkát őrző családba való beházasodás útján lehetett a tudáshoz hozzáférni. A feng shui tudományát a kínai kolostorok szerzetesei is művelték és művelik. Ilyenkor a díjazás bőkezű adomány a kolostor számára. Meglehet, hogy sok buddhista kolostor köszönheti gazdagságát, dús faragásait, aranyozott szobrait a feng shui-szakértő szerzeteseknek. A feng shui kezdeteit a legendás Vu császárnak tulajdonítják, akit egy mocsárból kimászó teknősbéka páncélján megfigyelt rajzolat késztetett az első alapelvek kidolgozására.

A teknőspáncél mintázata ihlette a trigramokat, így egyfajta világképet írt le. Az igazság az, hogy az épületek és temetők tájolása a környezet figyelembe vételével egyidős a tudatos emberiséggel, amint azt a régészeti ásatások igazolják a világ minden táján, így Kínában is. A trigramokkal kifejezett első világképet reformálta meg i. e. 1143 táján Ven herceg, a Csou dinasztia megalapítója. A feng shui első írásos emlékei is ezidőtájból valók (Sang dinasztia), ezek elsősorban a temetkezőhelyek kijelölésével foglalkoznak, aminek az ókori kínaiak különösen nagy jelentőséget tulajdonítottak. Kétezer (!) évvel később a tudós Vang Csi leírta és rendszerezte az addig jórészt szájhagyomány útján fennmaradt szabályokat.

A feng shuinak két fő irányzata alakult ki az idők folyamán: a hagyományos, vagy luo-pan (iránytű)-iskola és a megérzéses (báguá)-iskola. A hagyományos iskola titokzatos és szinte áttekinthetetlen szabályairól ismeretes - figyelembe veszi az égtájakat, irányokat, a lakók születési idejét, horoszkópját, a számmágia elveit - és ez az, aminek titkait ma is féltékenyen őrzik a kínaiak. A luo-pan (lopan) középpontja egy iránytű, amelyet koncentrikus körökben öveznek az égtájakhoz kapcsolható tulajdonságok, a tizenkét állatövi jegy, az elemek és a trigramok. Egy-egy luo-pan akár 36 körből is állhat, minden mester maga szerkesztette a világról szerzett tudása alapján, emiatt minden luo-pan egyedi. A luo-pan az Univerzum leképezése, kicsinyített mása.

Nyugaton inkább a báguá (vagy Törekvés)-iskola terjedt el, aminek alapja a nyolc trigram által kialakított nyolcszögletű "térkép", a báguá - ez Ven herceg "Késői Menny" világképét írja le. Alapja a környezet éber, érzékeny, nyitott szemű megfigyelése és az analógiás gondolkodás. Ma a feng shui egyre népszerűbb Nyugaton (Európában, Amerikában és Ausztráliában). Neves nyugati építészek kérik ki feng shui-szakértők tanácsait, és ezek gyakran hatásosnak bizonyulnak. Megjegyzem, a szépségükről és harmóniájukról híres régi európai épületek, sőt egész városrészek is megfelelnek a báguá-elveknek.

Kínában egész városok épültek ki a Szél és Víz szabályainak megfelelően, például Kujlin a Kuj folyó partján. A császári paloták és a fontosabb épületek messzemenően a feng shui szabályai szerint épültek, már csak azért is, mert a kínaiak a császárt tartották a Menny Fiának, a csí földi középpontjának, a Sarkcsillag megfelelőjének. Pekingben a teljes Tiltott Város szigorúan a feng shui szabályai szerint épült. Már igen korán császári rendelet tiltotta az építkezést a "sárkány vonalain" - mivel ezek a vonalak, mint az erek vagy a csatornák, a kínaiak hite szerint az éltető csít vezetik.

Ma a feng shui-építészet egyeduralkodó Tajvanban, Szingapúrban és Hong Kongban, és mindenhol, ahol kínaiak élnek. Történetek százai keringenek elszegényedett kereskedőkről, akiknek balsorsát a szomszédos épület éles sarkai vagy a háztetőn elhelyezett szerencsétlen formájú díszítés - netán a rivális kereskedő átkos praktikái okozták (ami egyébként súlyos visszaélés az ősi tudománnyal). Gyakoriak a pereskedések egy-egy baljós módon elhelyezett tükör vagy rossz helyre felállított szobor miatt. Mindenki ismeri a történetet Bruce Lee-ről, akit a hirtelen haláltól törött tükre nem tudott megóvni. Ugyanígy százával akadnak sikertörténetek is - hogyan gazdagodott meg hirtelen a szállodatulajdonos, amikor egy mester tanácsára szökőkutat állított fel a hotel aulájában, vagy hogyan szabadult meg az ismétlődő betörésektől az a lakó, aki nyolc fekete és egy sárga halat tartalmazó akváriumot szerzett be.

A feng shui nem csodaszer. Hiába vár tőle csodát az, aki egyébként semmit sem tesz a változás érdekében. Valóban csodálatos eredményeket lehet elérni a segítségével - de ehhez a cselekvő ember aktív közreműködése kell.